Na szevasztok bulldogkedvelő kis miújságok!
Aina visszatért mesélni. Frissen, fitten, teljesen üdén mesélek most nektek az elmúlt hónapjaimról.
Na, azt ugye tudjátok, hogy szép augusztus legutolsó napján megszülettek az én csodás kölykeim. Nem meglepő módon csodásak, hiszen tőlem vannak. De ne szaladjunk ennyire előre.
Tehát, befedeztettek. Tök logikus mondjuk, hogy ahhoz, hogy kölykeim legyenek, fedeztetni kell. Na és kivel? Negroval! Előző Mesémben elregéltem nektek a Negro kiiktatására kitalált haditervemet, gondolhatjátok mennyire örültem, hogy ő lesz az én “párom”. De azért be kell, hogy valljam, tudtam én, hogy ez a kis húsos, foltos, illegő-billegő riszakutya jó lesz az én génjeimhez. Jól kinéz ő is, na.
Szóval, fedeztetés megtörténik. Majd az első uh kontrollon meg is bizonyosodnak arról, hogy vannak kis poronytyok a hasamban. Igazából már előtte is tudták, mert vemhességem jelét mutatja, hogy “más” leszek. Kicsit ilyen, kicsit olyan, mint az időjárás. S akkor teltek szépen a napok, hetek, én csak kerekedtem, gömbölyödtem és nagyon meleg volt. Nem igazán viseltem jól, a vemhesség vége felé már csak vegetáltam és a hűtőmatrac volt a legjobb barátom.
Izgatottan számolták a napokat, hiszen eddigi 2 vemhességem a legkorábbi lehetőség éjszakáján ért véget, mégpedig az 58. napon. Készültek erre Anya és Apa, hogy húh még meleg is van, tuti most is így történik. Persze, tuti.. Remélem ti már tudjátok, hogy szeretem a szélsőségeket, feszegetni a határokat. Akkor az sem meglepő, hogy nem 58. nap indult meg a fialás. S bizony, a fialásig hosszú, keserves napokon át vezetett az út, alvás, pihenés mindenféle ilyen luxus nélkül. Na nehogy már ne vezekeljenek Zsebkutya miatt! Még a méhembe is beletolják a génjeit!
De mondom is tovább. 58. naptól, kb 58 fokban, vártunk. Anya tök kivolt – gondolom emlékeztek arra, hogy mennyire para és stresszes -, hogy mit csinálok, mi lesz velem, meddig bírom még, ja s persze mi lesz ővele.. Egyenesen rettegett attól, hogy majd mi lesz, ha egyedül van és akkor indul meg a fialás. Ugyanis ő tök készen van ezektől a dolgoktól. De én csak nyugtattam, hogy figyi, tudom mit csinálok, ne nagyon szarjál be. De ő csak mondta, hogy így 19 kg-ot nyomok és még a kocsiba se tud betenni, mert fáj a dereka. Azt hitte hogy kitolok vele? Azért ez nagyon nem szép.. Én mindig vigyázok rá, amikor kis béna státuszban van a derekával.
Folytatom. Mentünk 59. nap este, semmi. Szívhangok még magasak, magzatvíz bőven van. Oké, menjünk 60. nap estére. Szintén semmi, minden ugyanaz, fészkelés sem jelentkezik. Oké, 61. nap reggel már tuti, hiszen akkor már nem ettem semmit, csak a Virbac űrkaját. Hát, nem így történt. Mentünk 62. nap reggel is. Én tökre élveztem az autókázást, nagyon kis kellemes utazások voltak. Mondjuk ez a sok uh meg matatás nem annyi volt bejövős, de elviseltem. Ja, ekkor Anya és Apa már tényleg semmit nem aludtak, mert féltek még a szemüket is lehunyni, nehogy ne vegyék észre, hogy megindítom itt a hirtelen a dolgokat. Gondolok itt az előző almomra, amikor is bekajálva minden előjel nélkül itthon világra hoztam totálisan magamtól!!!! Buborékot. Mentünk még aznap este is, hátha, de még akkor sem esett le annyira a bulldog porontyaim szívhangja, hogy meg lehessen csinálni a császárt. Ez egy péntek este volt. Másik reggelre már tutira mondta a doki, hogy tovább nem várunk, mert a magzatvíz is kezdett nagyon kevés lenni. Szóval szombat reggel. Ezen a ponton Anyaék nevettek, hogy akkor az tuti éjszaka lesz – hiszen már ismernek. Milyen snassz fényes nappal, egy sima uh után császározni, de tényleg.
Úgyhogy, magamhoz hűen, éjjel elkezdtem fészkelni, zihálni és mentünk az ügyeletre, ahol 6 kis egészséges csoda bulldogot vittünk magunkkal haza.
Természetesen őket is végig szoptattam, ahogy az előzőeket, ügyes voltam, mint mindig és nagyon büszkék voltak rám, én is magamra!
A vemhesség után hamar helyre is jöttem, pár hónappal később senki nem mondta meg, hogy nemrég születtek kölykeim.
Róluk láthattok képeket Instagramon és Facebookon, kövessetek bennünket ott is. Ha tetszett, oszd meg ezt a Bulldogmesét, valamint kukkants be a Facebookon a Bulldogmese Boltba is!
Köszi, pacsi, Aina